Pénteken (június 5.) elsőpéntek lesz. Gyónási lehetőséget biztosítok 17.15 órától a szentmise kezdetéig az oratóriumban. Használjuk ki a lehetőséget! Keddtől vasárnapig pedig 17.30-tól a szentmise kezdetéig.

Vasárnap (június 7.) lesz utoljára 9.00 órakor diákmise, melynek keretében hálát adunk Istennek az elmúlt tanévért a Te Deum eléneklésével. Június 14-től, a nyári szünidő idején, nem lesz 9.00 órakor diákmise templomunkban. Szeptember 6-án kezdjük a diákmiséket újra a Veni Sancte elimádkozásával. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a vakáció alatt nem kell részt venni vasárnaponként szentmisén. Istenünk szeretettel vár bennünket továbbra is a házába, hogy Vele legyünk!

Egy alkalommal egy írástudó is hallgatta a vitát. Amikor látta, hogy Jézus milyen találóan megfelelt nekik, megkérdezte tőle: "Melyik az első a parancsok közül?" Jézus így válaszolt: "Ez az első: Halld, Izrael: Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második így szól: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat! Ezeknél nincs nagyobb parancs." Az írástudó helyeselte: "Valóban jól mondtad, Mester, hogy Ő az egyetlen (Isten), és hogy rajta kívül nincs más. Meg hogy Őt teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből szeretni, felebarátunkat pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő- vagy bármi más áldozatnál." Jézus az okos beszéd hallatára megdicsérte: "Nem jársz messze az Isten országától" - mondta neki. Több kérdést már nem mertek neki föltenni. (Mk 12, 28b-34).

Júniusban hétfőnként 6.50-kor elimádkozzuk a Jézus Szíve-litániát, keddtől szombatig pedig a szentmisék előtt 17.40-kor Jézus Szíve ájtatosságot tartunk. Akik megtehetik, vegyenek részt ezeken a közös imaalkalmakon is, illetve otthonaikban csatlakozzanak hozzánk!

Csütörtökön (június 4.) ismételten lehetőséget biztosítunk a 65 év felettieknek, hogy elvégezhessék szentgyónásukat és szentáldozáshoz járuljanak: 9.15-től gyóntatok, majd 10.00 órától igeliturgia lesz áldozással, ezt követően pedig – elsőcsütörtök lévén - kispapjaink szentségimádási órát vezetnek papi és szerzetesi hivatásokért könyörögve. Mivel eddig egyik szertartáson sem voltak sokan ezért nem határozok meg külön időpontokat korosztályokra bontva a héten. Azt viszont továbbra is kérem, hogy a megfelelő távolságot tartsuk meg a templomban.

Egy alkalommal a szadduceusok mentek Jézushoz, akik azt állítják, hogy nincs feltámadás, s ezt a kérdést tették fel neki: "Mester! Mózes megírta nekünk, hogy ha valakinek a testvére meghal, és asszonyt hagy hátra, gyermeket azonban nem, akkor a testvér vegye el az özvegyet, és támasszon utódot testvérének. Volt hét fiútestvér. Az első megnősült, aztán meghalt utód nélkül. Feleségét elvette a második is, de az is meghalt anélkül, hogy gyermeke lett volna. Hasonlóképpen a harmadik is, sőt mind a hét, de egy sem hagyott hátra gyermeket. Végül az asszony is meghalt. A feltámadáskor, ha ugyan feltámadnak, melyiküké lesz az asszony? Hiszen mind a hétnek a felesége volt?" Jézus így felelt: "Nem azért tévedtek, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát? Hiszen, amikor feltámadnak, nem nősülnek és férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok az égben. Nem olvastátok Mózes könyvében a csipkebokorról szóló részben, mit mondott Isten a halottak feltámadásáról? Én, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene vagyok! Tehát nem a halottak Istene, hanem az élőké. Így nagy tévedésben vagytok." (Mk 12, 18-27).

Abban az időben a farizeusok és a Heródes-pártiak közül odaküldtek Jézushoz néhány embert, hogy a szavaiba belekössenek. Ezek odamentek hozzá és megkérdezték: "Mester, tudjuk, hogy igazat mondasz, és nem veszed tekintetbe az emberek személyét, hanem az igazsághoz híven tanítod az Isten útját. Szabad adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessünk, vagy ne fizessünk?" De ő tisztában volt képmutatásukkal, és így szólt: "Miért kísértetek engem? Hozzatok ide egy dénárt, hadd lássam!" Mikor odavitték, megkérdezte tőlük: "Kinek a képe ez, és kinek a felirata?" "A császáré" - felelték. Jézus folytatta: "Adjátok hát meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené!" Azok igen elcsodálkoztak rajta. (Mk 12, 13-17).

Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: "Asszony, nézd, a fiad!" Aztán a tanítványhoz fordult: "Nézd, az anyád!" Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány. (Jn 19, 25-34).

Amikor feltámadása után Jézus még együtt volt övéivel, Péter látta egyszer, hogy utána jön az a tanítvány, akit Jézus szeretett. Az, aki a vacsorán odahajolt hozzá, és megkérdezte: "Uram, ki az, aki téged elárul?"
Ennek láttára Péter Jézushoz fordult: "Uram, hát ővele mi lesz?" Jézus így felelt: "Ha azt akarom, hogy így maradjon, amíg el nem jövök, mit törődöl vele? Te csak kövess engem!"
Így a tanítványok között elterjedt az a vélemény, hogy ez a tanítvány nem hal meg. Jézus azonban nem azt mondta: "Nem hal meg", hanem: "Ha azt akarom, hogy így maradjon, amíg el nem jövök, mit törődöl vele?"
Ez az a tanítvány, aki tanúságot tesz minderről, és ezeket írta. Tudjuk, hogy igaz az ő tanúsága.
Jézus még sok mást is cselekedett. Ha egyenként mind megírnák, azt hiszem, az egész világ sem tudná befogadni a könyveket, amelyeket írni kellene. (Jn 21,20-25)

Amikor (feltámadása után egy alkalommal) Jézus megjelent tanítványainak és velük étkezett, megkérdezte Simon Pétertől: "Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?" Péter így szólt: "Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek." Erre Jézus azt mondta neki: "Legeltesd bárányaimat!"
Aztán újra megkérdezte tőle: "Simon, János fia, szeretsz te engem?" Ő azt felelte: "Igen, Uram, tudod, hogy szeretlek!" Erre azt mondta neki: "Legeltesd juhaimat!"
Majd harmadszor is megkérdezte tőle: "Simon, János fia, szeretsz engem?" Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte: "Szeretsz engem?", és ezt válaszolta: "Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek!" Jézus pedig ismét ezt mondta: "Legeltesd juhaimat!
Bizony, bizony, mondom neked: Amikor még fiatal voltál, felövezted magad, és oda mentél, ahová akartál. De ha megöregszel, kiterjeszted karjaidat. Más fog felövezni téged, és oda visz, ahova nem akarod." Azt jelezte e szavakkal, hogy (Péter) milyen halállal dicsőíti majd meg az Istent. Azután még hozzátette: "Kövess engem!" (Jn 21,15-19)