A weboldal helyes működéséhez engedélyezze böngészőjében a javascriptet!

Templomunk

TEMPLOMUNK RÖVID ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

Plébániatemplomunk történetének feldolgozását kezdetben megnehezítette az a körülmény, hogy az adatgyűjtéskor nem állt rendelkezésre elegendő hiteles forrásanyag.

Pintér Gyula prépost, győri kanonok és kormányfőtanácsos számunkra ismeretlen forrásanyagból dolgozott, mikor 1940-ben kis füzetben foglalta össze a templom történetét. E szerint városunkban a Karoling kori keresztény lakosság nagy, székesegyházszerű kőtemploma állt. Az 1930-as évek közepén, mikor a város temetkezési helyül ajánlotta a templom sírboltját Habsburg Frigyes családi kriptája számára, régi alapfalakra találtak, melyeket – tévesen – az avar-kori templom alapjainak véltek.

Az egyes építésképek között nagy a bizonytalanság, annyi bizonyos, hogy korai árpád-kori településünk vegyes népessége, a később ˝villa Óvár˝ként emlegetett helyen, 1260 után építhetett templomot. Később hosszú évszázadokig a városnak ezen a részén két, egymás mellett épült templom volt látható, egy nagyobb és egy kisebb (Szent László kápolna), melyek korai – legalább háromszáz évnyi – történetéről alig van forrásunk.

A török fosztogatások és gyújtogatások után német iparosok és kereskedők hozták rendbe, és helyezték Szent Gotthárd patrocíniumába a templomot, ami még romos állapotában is szolgálta a katolikus lakosságot. (1) 1660-ban kezdték újjáépíteni, ám később újra, a Bécs alól visszavonuló törökök gyújtogatásának áldozata lett. Az akkor még két tornyos templom mindkét tornyát elvesztette, romjaiból őrtoronyszerű, órával és haranggal ellátott építményt emeltek, ekkor építették át az eredetileg négyzetes záródású szentélyt, nekiláttak a belső tér javításának, az akkori városatyák és egyházi méltóságok tekintélyes mértékű adományaiból. Később körülbelül száz éven át folyamatosan zajlottak kisebb-nagyobb, mind belső, mind pedig külső restaurálások, átépítések.

Az 1900-as évek elején bevezették a villanyvilágítást, 1959-ben mennyezeti festményeket javítottak, a fa oltárelemeket bearanyozták, 1978-ban burkolták kővel a belső teret, majd 1994-ben kezdődött egy nagyobb szabású helyreállítási folyamat, melyben fontos szerepet játszott Szőke Gyula város plébános, győri kanonok. Áldozatos és energikus munkáját emléktábla méltatja a templom bejáratánál. A rekonstrukció végső fejezetét már Nagy József, plébános fejezte be, templomunk új márvány szembemiséző oltárt és ambót kapott.

 

A torony és harangjai

1688-tól templomunknak már csak egy tornya volt, melyet többször villámcsapások sújtottak, mindannyiszor át is kellett építeni. A bejárati ajtó fölé festett képen látható 1770-es évekbeli toronysisakot mai szépségében 1820-ban újította fel Eckhardt Ferenc helyi építőmester, majd 1916-ban műemlékké is nyilvánították. A toronyban az idők folyamán változó számú harang lakott. 1841-ba határozott úgy a városvezetés, mikor egy közülük megrepedt, hogy azután az addigi három helyett négy harangot öntetnek. A győri Mandl harangöntő készítette harangokat, 1842-ben Stankovits János püspök atya szentelt fel. Ezek a harangok városunk legendatörténelmébe is bevonultak. Magyaróvár harangjai Kossuth Lajos budapesti temetése alkalmából minden tilalom ellenére megkondultak. (Az eset a Magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatóinak ˝csínytevése˝lehetett.) 1913-ban szállították le a harangokat, mivel egyre több probléma adódott velük, cseréjük azonban nem sikerült jól, így az első világháború után két évvel gyűjtést szerveztek új harangok finanszírozására. (Ekkor mondta Németh Vince plébános a lassacskán érkező adományokkal kapcsolatban a híveknek: ˝Addig gyűjtünk, amíg harangjaink nem lesznek!˝). 1923-ban az új harangok a híres budapesti Slezák műhelyből kerültek ki, négy fehér ló vontatta kocsin érkeztek a templom előtti térre. A szentelést 1922. október 28-án Fetser Antal győri megyéspüspök végezte.

 

Templomi zene, kórus, az orgona története

Tágas kórussal épített templomunknak nagy múltra visszatekintő énekkara van. Korábbi évtizedekben nem csak kórusa, zenekara is volt, erre utalnak a kezükben egy-egy hangszert tartó angyalkák a kórus díszes párkányán. (2) Templomi zenéről 1717 óta van tudomásunk, akkor Aranyossy Pál volt a kántor. 1914-ből származó újságcikk szerint márciusban, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén zenés szentmisét celebráltak, majd 1929-ben, Szent István király napján, az ünnepi misén már az újonnan alakult templomi kar énekelt, karnagya Nobilis Tibor volt. Ő mindeddig a legnevesebb karnagy templomunkban, utódai Fazekas Margit, Somos Ferenc, és az orgonista, kórusszervező Neugebauer György voltak. Szalayné Sándor Katalin karvezetésével működik az új, Szent Krisztináról nevezett templomi kórus, közösségünk kántora Király Hunor Árpád.

Plébániatemplomunk eső orgonája 1768-ban készült, Bécsben, díszes orgonaszekrényének köszönhetően 1916 óta védett műemlék. 1915-ben újították fel az akkor több mint 200 éves hangszert, majd folyamatos elöregedése okán, 1938-ban cserélték ki szerkezetét. Szakrestaurálását Szakolczay-Riegler Ernő végezte, Riegler Ottó orgonagyára készítette.

 

 

A TEMPLOMTÉR ÉPÍTÉSZETI ÉS DÍSZÍTŐ ELEMEI

A török időkben tönkretett középkori román-gótikus stílusú templom újjáépítése éppen a magyar barokk fejlődésének főbb szakszára esett. Templomunk ismeretlen tervezőjét a római Il Gesú-templom mintájára épült bécsi (jezsuita) Universitätskirche magyarországi továbbfejlesztését vette alapul. Az olasz barokk jellemzői, a belső tér kiképzése és a pompázatos díszítések halmozása figyelhető meg.

A főoltár

A szentély és az egész templom legdíszesebb része a tipikus barokk főoltár és a körülötte kialakított környezet.(3) A vörös márványt utánzó korinthoszi oszlopok, a lantformát utánzó záródással, és az arany szoborcsoportok alkotják az oltárépítményt, mely mozgalmasságával valóságos, háromszintes színpad. (4)(5) Az alsó szinten található a díszes szentségtartó az aranyozott, Ábrahám áldozatát bemutató, domborműves tabernákulumajtóval. (6)(7) A középső szakaszban a Boldogságos Szűz Máriának, a Világ Királynőjének, templomunk védőszentjének szobra kap helyet. Rendkívül értékes darab, ám készítésének kora bizonytalan. (8)(9) Mellette, az alsó szoborsorban balról jobbra először Szent Lipót látható, a cisztercita rend monostoralapítója, szegények istápolója. Attribútuma a kezében tartott kis templom-modell. (10) Őt követi Szent Domonkos, kezében olvasóval, mely a rózsafüzér társulatok terjedésére utal. (11) Jobb oldalon, a fején (szenvedéseit jelképezvén) töviskoszorút viselő Sienai Szent Katalin szobra áll.(12) A jobb szélen Szent Flórián, a vízbe fojtott római százados, vértanú szobra található. Jellegzetes attribútumai megjelenését indokolja, hogy Óvárt a középkorban gyakran pusztították tűzvészek, más veszedelmek.(10)   A lant alakú felső részben két oldalról Szent Péter és Szent Pál alakjai fogják közre templomunk másik védőszentjének, óbajor patrónusunknak, Szent Gotthárdnak szobrát.(13) Kezei ölelésre nyílnak, alatta angyalok tartják feléje jelképeit, a püspöksüveget és a pásztorbotot.

A márványt utánzó, fából készült szószék díszítését is aranyozott szobrokkal és domborművekkel oldották meg, két oldalán Szent Lukács és Márk evangélisták szobra látható, valamint egy Keresztelő Szent János Jordán-parti beszédét ábrázoló dombormű, és Szent János és Máté evangélisták, puttók társaságában. Hátfalán a Jó Pásztor domborműve látható. Díszítő elemeit állítólag egy darab fából faragták. (14)

A szentély oldalfalának festményei is Szent Gotthárd védőszentségének státuszát erősítik, melyek a szent egy-egy magyar vonatkozású csodatételét örökítik meg.

 

Mellékoltárok

Templomunk öt mellékoltára közül kettő-kettő a hajó bal és jobb oldalán, egy pedig a kórus alatt helyezkedik el. Mindegyikük azonos képalkotást mutat; tematikájuk az egész oltárfülkére, az azt lezáró íves dongaboltozatokra is egyformán kiterjed, mindenhol jól megfigyelhető az egész templomra is érvényes, lélegzetelállító képi élményt nyújtó, illuzionisztikus festett architektúra.

A baloldali első oltár témája (a Patrona Hungariae gondolatához kapcsolódóan) az, ahogy Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot, aki az oltárképen a főurakkal, főpapokkal körülvett királynak jelenik meg. Egyedül Szent István király az, aki haldoklása közben észreveszi Mária alakját, a többi szereplő kinéz a képből. A boltozaton látható angyal kezében lévő jelképek közül a kulcs az egyházalapítóra, a jogar az államalapítóra utal. (15)(16)

Ezzel szemközt, a szószék mellett áll a Mária mennybevétele oltár. Festményén az angyalok serege kíséri Máriát a mennybe, míg az apostolok a sírnál keresik őt. Az oltár tetejére festett korona Mária királynőségére utal, szűzi tisztaságát a boltozat nőalakjának fehér lilioma jelképezi.(17) Ennek az oltárnak az előterében, a templom keleti oldalán áll a keresztelő kút, kupolájának tetején Jézus és az őt keresztelő (Keresztelő) Szent János állnak. (18)

A bal oldali második mellékoltárt a Szent Kereszt tiszteletére szentelték. Az oltárképen a kereszten függő, realisztikusan ábrázolt Jézus látható, alant a földön szétszórt koponyák a Koponyák hegyére utal. A boltozatra festett jelkép az Arma Christi, a halált legyőző áldozatot szemlélteti: az angyal a kereszttel veri le az ördög fejéről a koronát.(19) Az oltáron található egy igen különös Krisztus-jelkép (feltámadás szimbólum) is, egy faragott pelikáncsalád. Ezt még valamikor a helyi uradalom juhászai adományozhatták a templomnak. A pelikán a régi keresztény vallási hiedelmeknek megfelelően feltépett melléből csepegő vérével táplálja fiókáit.(20)

A jobb oldali középső mellékoltár témája a Három királyok imádása. Falfestményén a hódoló csillagászok állnak a Szent Család előtt. Boltozati képén egy kupola formálódik, melyen a zárókő helyére festett opeionon keresztül a sötét ég látható, a fényes betlehemi csillaggal. (21)

A kórus előtt található, ötödik mellékoltárt Nepomuki Szent János egyházjogi doktor, prágai érsek tiszteletére szentelték. (22)

 

A templom fal- és mennyezetfestményei

A templom belső terébe belépve rögtön egy érdekességgel találkozhatunk, a bejárat felett egyszínű faliképen fontos történeti momentum látható. Mária Krisztina főhercegnő elé allegorikus nőalakok öntik a bőségszarukból az adományokat, az úrnő pénzadományát.

A szentély mennyezeti képén (mely Anton Schelmayer, pozsonyi művész stílusára jellemző) jól érezhető a barokk hatás. A Mária kezén ülő gyermek Jézus három rózsafüzért nyújt át az előttük térdeplő Szent Domonkosnak. A szent kissé kicsavart test mély alázatosságot sugall, rendjének jellemző öltözéke mellett egy másik fontos jelképe (attribútuma) is látható a képen, a fehér kutya. Ez részben egy szójátékon alapul (Domini canis - az Úr kutyája), részben pedig egy legendára utal, mely szerint születése előtt Domonkos édesanyja azt álmodta kutyát fog világra hozni, szájában fáklyával, mellyel beragyoghatja az egész világot. A rózsafüzér központba helyezésének feltételezhető oka, hogy a legenda szerint Domonkost maga Mária avatta be annak titkaiba. Az alattuk elhelyezkedő csoport alakjai közül kiemelkedik a koronát viselő Európa, a pogányság felett diadalmaskodó összefogást jelképezi. Jobb oldalon az isteni erények – Hit, Remény, Szeretet - szimbolikus ábrázolását látjuk. (23)

A széles dongaboltozat másik mennyezetképének fő témája a Saul, azaz Pál apostol életéből vette jelenetek. Egy pogány ember kereszténnyé válását mondja el, a ˝főbb szereplők˝ egy szálon, egy tengelyen helyezkednek el; Saullal kezdődik, majd Krisztus alakja utána a sort a megkeresztelkedett Pál zárja. (24)

 

Az egész templombelső dekorációja zsúfolt kavalkád, a pompás tagoló és díszítő elemekkel, valamint a már említett festett architektúrával együtt.

 

Az üvegablakok

Templomunk színes üvegablakai 19000 utáni munkák, óvári lakosok adományaiból készültek. A színes üvegképek jobb oldalon Szent Juliannát, Assisi Szent Ferencet (25), valamint Szent Izabellát és Szent Józsefet ábrázolják.(26) A bal oldali első ablakon Szent Mihály alakja mellett a Magyarok Védasszonya elnevezésű Mária-kép látható. (27) A negyedik ablakpár a város régi védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak, és Szent Annának alakjai jelennek meg. (28)

 

A templomban található Páduai Szent Antal szobor 1960-ban került a helyére.(29)

 

 

 

 

 

˝EUROPA NOSTRA˝DÍJAS ALTEMPLOMUNK, A HABSBURG-KRIPTA

 

1668-ban épült óvári plébániatemplom alá szokatlanul nagy, 160m2 alapterületű altemplomot építettek, melyet temetkezési helynek szántak. Éveken keresztül plébánosokat, és a város polgárait temették ide. A kriptát a templom környékének 1921-es átalakításakor ajánlotta fel a város 1932-ban a Habsburg család számára temetkezési helyül. Két évvel később Albrecht főherceg hozzáfogott a sírbolt kialakításához, melyet végülis 1936. május 30-án szenteltek fel, majd 80. születésnapját nagy pompával megünneplő Frigyes főherceget egy évvel később el is temették a kriptába. A megelőző napon hozták el a budai Mátyás templomból az 1931-ben elhunyt Izabella főhercegasszony hamvait is.

A kripta újjáépítésekor alakították ki a plébánia épületével szemben található, neobarokk díszítésekkel teli új lejáratot. A belső tereket gipszrozetták díszítik, a három fülkét szobrászati elemekkel is ellátták. A középen látható, szépen faragott márványoltár az egykori Canterbury érsek, Beckett Tamás mártír, és Szent Adalbert püspök ereklyéit őrzi. A főúri pár gazdagon faragott fehérmárvány neobarokk halotti emblémái a hajó két ellenkező végén található.

Két üvegkoporsóban ókeresztény vértanúk, Szent Krisztina és Szent Augusztusz teste látható. (Ezek azonban jelenleg nem szokásos helyükön láthatók.)

Az 1990-es évekre meglehetősen lepusztult altemplom sorsát a Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület vette gondjaiba, melynek köszönhetően az 1995 óta, minden évben, a Kulturális Örökség Napjain várja látogatóit. (Külön kérésre plébános engedélyezheti az altemplom látogatását.)

 

 

(Thullner István 2003-ban kiadott munkája alapján összeállította

Fülöp Tamás)