2026. május 27. – Szerda

Evangélium:
Abban az időben: Jézus és a tanítványok úton voltak Jeruzsálem felé. Jézus elöl ment, a tanítványok pedig aggódva követték őt. Jézus ismét magához hívta a tizenkettőt, és arról kezdett nekik beszélni, hogy mi vár reá. „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát átadják a főpapoknak és írástudóknak. Halálra ítélik, kiszolgáltatják a pogányoknak, és azok kicsúfolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik. De harmadnapra feltámad.” Akkor Zebedeus fiai, Jakab és János, odamentek Jézushoz, és ezt mondták neki: Mester, szeretnénk, ha megtennéd nekünk, amit kérünk!” Ő megkérdezte: „Mit kívántok, mit tegyek nektek?” Ezt Felelték: „Add meg nekünk, hogy egyikünk a jobbodon, másikunk a bal oldaladon üljön a te dicsőségedben.”
Jézus így válaszolt: „Nem tudjátok, mit kértek! Tudtok-e inni a kehelyből, amelyből én iszom, vagy meg tudtok-e keresztelkedni a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?” Azt felelték: „Meg tudjuk tenni!” Jézus így folytatta: „A kehelyből, amelyből én iszom, ti is inni fogtok, s a keresztséggel, amellyel megkeresztelkedem, ti is megkeresztelkedtek. De hogy a jobb és a bal oldalamon ki üljön, azt nem én döntöm el. Az a hely azokat illeti, akiknek készült.”
Amikor a többi tíz ezt meghallotta, megnehezteltek Jakabra és Jánosra. Ezért Jézus odahívta őket magához, és így szólt hozzájuk: „Tudjátok, hogy akiket a világ urainak tartanak, azok zsarnokoskodnak a népeken, és vezető embereik éreztetik velük hatalmukat. De köztetek ez ne így legyen! Ha valaki közületek ki akar tűnni, és ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája! Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”
Mk 10,32-45

 
Elmélkedés:

Jézus és tanítványai Jeruzsálem felé tartanak. Az út végpontja a kereszt. Jézus harmadszor is világosan beszél szenvedéséről és haláláról, de a tanítványok nem értik, vagy inkább nem akarják érteni. Ebben a légkörben hangzik el Jakab és János kérése: „Add meg nekünk, hogy egyikünk a jobbodon, másikunk a bal oldaladon üljön a te dicsőségedben.” Mintha nem hallották volna, amit Jézus mondott, vagy talán azért kérik ezt, mert meg akarják kerülni a keresztet.
A világ gondolkodása szerint a hatalomért versenyezni kell, előrébb kell jutni, befolyást kell szerezni. Jézus azonban új rendet hirdet: „ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája.” A tanítványi lét kulcsa nem az uralkodás, hanem a szolgálat. Ez olyan fordulat, amely csak a Szentlélek erejében válhat életformává.
A keresztény nagyság nem a pozícióból fakad, hanem az önátadásból. Nem az számít, ki áll elöl, hanem ki hajol le másokért. Aki képes úgy élni, mint Jézus, csendesen, szeretetből szolgálva, az valóban megértette, hogy mit jelent Krisztus követése.
Az út Jeruzsálem felé mindannyiunk útja is. Nem kerülhetjük el a kereszttel való találkozást. De nem vagyunk egyedül, mert Jézus velünk együtt halad. Ő már kiitta a szenvedés kelyhét, amit nekünk is felkínál. Aki ebből a kehelyből iszik, az nemcsak Jézus szenvedésében részesedik, hanem dicsőségében is.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Uram, Jézus Krisztus! Sokszor vágyom dicsőségre, elismerésre, s közben nem látom a keresztet, amelyből az igazi élet és a kegyelem fakad. Taníts úgy szeretni, mint te: önként, csendben, a másik ember javát keresve! Add, hogy ne uralkodni akarjak, hanem önzetlenül szolgálni! Formáld szívemet alázatos szívvé, amely kész követni téged Jeruzsálembe, a kereszthez és a feltámadáshoz! Segíts, hogy a te életformádat követő tanítvány legyek!

Feliratkozás a napi evangélium hírlevélre: www.evangelium365.hu\n\n"; ?>

ma

holnapután