2026. január 25. – Évközi 3. vasárnap, Isten igéjének vasárnapja

Evangélium:
Amikor Jézus meghallotta, hogy (Keresztelő) Jánost fogságba vetették, visszatért Galileába. Elhagyta Názáretet, és a tengerparti Kafarnaumban telepedett le, Zabulon és Neftali vidékén, hogy beteljesedjék, amit Izajás próféta mondott:
Zabulon földje és Neftali földje,
a tenger útja, a Jordán vidéke,
a pogányok Galileája:
A sötétben lakó nép nagy fényt lát,
és fény virrad a halál honában s árnyékában ülőkre.
Ettől kezdve Jézus tanítani kezdett. Ezt hirdette: „Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa!”
A Galileai-tenger mentén járva meglátott két testvért: Simont, akit Péternek is neveznek, és Andrást, a testvérét. Éppen hálót vetettek a tengerbe, mert halászok voltak. Így szólt hozzájuk: „Kövessetek engem, és én emberek halászává teszlek titeket!” Erre azok otthagyták hálóikat és követték őt. Amint onnan továbbment, meglátott másik két testvért is: Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost. Apjukkal, Zebedeussal a hálóikat javították a csónakban. Őket is elhívta. Ők is otthagyták a csónakot és az apjukat, és követték őt.
Jézus pedig bejárta egész Galileát. Tanított a zsinagógákban, hirdette a mennyek országa örömhírét, és meggyógyított a nép körében minden betegséget és minden gyötrelmet.
Mt 4,12-23

 
Elmélkedés:

Az élő Isten éltető szava
Jézus nyilvános működése – miként azt Máté evangéliuma bemutatja – nem diadalmas bevonulás Jeruzsálembe, hanem Galileában, a „pogányok földjén” kezdődik. Ez az indulás nem véletlen, a „sötétben lakó nép” számára jön el a világosság. A Megváltó ott kezdi el hirdetni az örömhírt, ahol az emberek leginkább rászorulnak a lelki szomjúság, a reménytelenség és a bűn sötétje miatt. A világosság, amit Isten Fia hoz, nem más, mint Isten igéje, amely megszólít, átalakít és új irányba fordít emberi életeket.
Azzal a szándékkal ünnepli Egyházunk a mai napon Isten igéjének vasárnapját, hogy ráirányítsa figyelmünket a szentírásra, arra a kincseskamrára, amelyben megtaláljuk Istennek mindenkor aktuális üzenetét. A szentírás, a biblia nem pusztán egy könyv, hanem az élő Isten éltető szava. Olyan szó, amely életet ad, irányt mutat és meghív. „Térjetek meg!” – mondja Jézus, s ez nem fenyegetés, hanem meghívás az új életre. Ahogy a galileai halászok szívét megérintette ez a szó és elindultak utána, tanítványai lettek, úgy ma is képes elindítani bárkit, aki nyitott szívvel olvassa.
A rendszeres szentírásolvasás olyan, mint a mindennapi kenyér. A testnek étel kell, a léleknek pedig az ige. Az evangélium olvasása nem csupán értelmi tevékenység, hanem szívbeli találkozás a feltámadt Krisztussal. Amikor kinyitjuk a szentírást, ő szól hozzánk, ő vigasztal, tanít, int, és erősít meg minket. Életünk eseményei, kérdései, nehézségei új értelmet nyernek az isteni szó világosságában.
Szent Jeromos mondta: „Aki nem ismeri a szentírást, nem ismeri Krisztust.” Ezért, aki valóban kapcsolatban akar lenni az Úrral, annak kézbe kell vennie a bibliát. A lelki fejlődés szempontjából nagyon hasznos, ha valaki gyermekkorától, fiatalkorától napi rendszerességgel olvassa az evangéliumot. Nincs szükség ehhez különleges időpontra vagy helyre, hiszen a munka szüneteiben, otthon, útközben egyaránt olvashatjuk Isten üzenetét. Ez a remény és az igazság forrása, amelyből erőt meríthetünk hivatásunk felismeréséhez és teljesítéséhez.
A mai evangélium végén az igehirdetés és a tanítás mellett megjelenik a gyógyítás is. Jézus szava nem csak elméleti igazság, hanem gyógyító szó. Akár testi, akár lelki sebeket hordozunk, Isten igéje képes bevilágítani fájdalmaink sötétjébe. Életet ad, mint a napfény a földnek és az élőlényeknek. Aki naponta megnyitja szívét Isten üzenete előtt, fokozatosan megtapasztalja, hogy átformálja gondolkodását, megerősíti hitét és bátorítja küldetésében.
Az apostolok, akiket Jézus meghívott, nem tudósok, hanem egyszerű emberek voltak. De Isten igéje hatalmat adott nekik, megváltoztatta életüket és rajtuk keresztül mások életét is. Ugyanígy hív ma is minket Jézus: „Kövess engem!” A követés pedig azzal kezdődik, hogy minden nap időt szánunk az Úr szavára.
Mind a hívők, mind az Egyház számára a szentírás a hit, az erkölcsös élet és Isten megismerésének forrása. Ne maradjon ez a vasárnap egy naptári esemény a liturgikus esztendő folyamán, hanem legyen fordulópont. Vegyük kézbe a szentírást, keressük benne a választ életünk kérdéseire, és engedjük, hogy az evangélium világossága beragyogja mindennapjainkat!
© Horváth István Sándor

Imádság:
Uram, Jézus Krisztus! Te vagy az élő Ige, aki világosságot gyújtasz a sötétségben élőknek. Add, hogy mindennap éhezzem a te szavadat, és ne csak olvassam, hanem szívembe is fogadjam! Adj nekem nyitott szívet, amely készen áll követni hívásodat, mint egykor az apostolok! Add, hogy az evangélium világossága átalakítsa életem minden területét: gondolataimat, döntéseimet, kapcsolataimat! Te légy tanítóm, gyógyítóm és vezetőm! Szentlelked által gyújtsd fel bennem az isteni ige szeretetét, hogy általa növekedjek hitben, reményben és szeretetben, és életem tanúságtétellé váljék!

Feliratkozás a napi evangélium hírlevélre: www.evangelium365.hu