Lelki tréning napi 7 percben

II. "Test és lélek tekintetében egy"

362 Az Isten képmására teremtett emberi személy egyszerre testi és szellemi lény. A bibliai elbeszélés szimbolikus nyelve ezt fejezi ki, amikor azt mondja: "Isten a föld porából alkotta meg az embert; és orrába lehelte az élet leheletét; így lett az ember élőlénnyé" (Ter 2,7). Isten tehát az egész embert akarta.

363 A lélek szó a Szentírásban gyakran az emberi életet [226] vagy az egész emberi személyt [227] jelenti. De jelenti az ember bensőjét is, [228] azt, ami benne a legdrágább, [229] azt, ami által a leginkább Isten képmása: a "lélek" az emberben a szellemi principiumot jelenti.

364 Az ember teste részesedik "Isten képmásának" méltóságában; pontosan azért emberi test, mert szellemi lélek élteti, és az emberi személy mint egész van arra rendelve, hogy Krisztus testében a Szentlélek temploma legyen. [230]

"Az ember, aki a test és lélek tekintetében egy, testi mivoltánál fogva magába gyűjti az anyagvilág elemeit úgy, hogy általa elérjék céljukat és fölemeljék hangjukat a Teremtő szabad dicséretére. Az embernek tehát nem szabad lenéznie a testi életet, épp ellenkezőleg, testét mint Istentől teremtett és az utolsó napon föltámadó valóságot jónak és tiszteletreméltónak kell tartania." [231]

365 A lélek és a test egysége olyan mély, hogy a lelket a test "formájának" kell tekinteni; [232] azaz az anyagból alkotott test a szellemi lélek miatt emberi és élő test; a szellem és az anyag az emberben nem két egyesült természet, hanem egységük egyetlen természetet alkot.

366 Az Egyház tanítja, hogy minden egyes szellemi lelket Isten közvetlenül teremt [233] -- nem a szülők "hozzák elő" --; azt is tanítja, hogy a lélek halhatatlan; [234] nem vész el, amikor a halálban elválik a testtől, és a végső föltámadásban újra egyesülni fog a testtel.

367 Olykor megkülönböztetik a lelket a szellemtől. Így Szent Pál azért imádkozik, hogy "a békesség Istene szenteljen meg titeket, hogy tökéletesek legyetek, őrizze meg szellemeteket, lelketeket és a testeteket feddhetetlenül Urunk Jézus Krisztus eljöveteléig" (1Tesz 5,23). Az Egyház tanítja, hogy e különbségtétel nem vezet be kettőséget a lélekbe. [235] A "szellem" azt jelenti, hogy az ember teremtésétől fogva természetfölötti céljára van rendelve, [236] és lelke képes arra, hogy ingyenes ajándékként fölemeltessék az Istennel való közösségre. [237]

368 Az Egyház spirituális hagyománya a szívet is hangsúlyozza, biblikus értelemben a "benső mélységét" (Jer 31,33-ban "in visceribus"), ahol a személy elkötelezi magát Isten mellett, vagy ellene dönt. [238]

[226] Vö. Mt 16,25--26; Jn 15,13.

[227] Vö. ApCsel 2,41.

[228] Vö. Mt 26,38; Jn 12,27.

[229] Vö. Mt 10,28; 2Mak 6,30.

[230] Vö. 1Kor 6,19--20; 15,44--45.

[231] II. Vatikáni Zsinat: Gaudium et spes lelkipásztori konstitúció, 14.

[232] Vö. Viennei Zsinat 1312-ben: Fidei catholicae konstitúció, DS 902.

[233] Vö. XII. Pius: Humani generis enciklika (1950-ben): DS 3896; VI. Pál pápa: Sollemnis Professio fidei, 8: AAS 60 (1968), 436.

[234] Vö. V. Lateráni Zsinat (1513-ban): Apostolici regiminis bulla, DS 1440.

[235] Vö. IV. Konstantinápolyi Zsinat (870-ben), 11. kánon: DS 657.

[236] Vö. I. Vatikáni Zsinat: Dei Filius dogmatikus konstitúció, 2: DS DS 3005; II. Vatikáni Zsinat: Gaudium et spes lelkipásztori konstitúció, 22.

[237] Vö. XII. Pius: Humani generis enciklika: DS 3891.

[238] Vö. MTörv 6,5; 29,3; Iz 29,13; Ez 36,26; Mt 6,21; Lk 8,15; Róm 5,5.