Így zárul a könyörgés, amellyel a celebráns megáldja a gyertyákat február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén. Mivel ez idén szombatra esett, az előesti szentmisében áldotta meg Zoltán atya a szentélyrácsra elhelyezett gyertyákat. Ezzel a szentelménnyel a kezükben tesznek hitvallást majd elsőáldozásukkor hittanosaink. Február 3-a pedig Szent Balázs ünnepe, így a szentmisék végén Balázs-áldásban részesülnek a hívek.

Senki sem lehet próféta a saját hazájában – mondja Jézus a mai evangéliumban. A szentbeszédben Zoltán atya azt fejtegette: vajon hiteles-e az, aki jó útra akar térni, arra akar vezetni másokat, ám múltja vagy jelene alapján sokan megszólják: lám ő sem különb, mégis ő "papol". Nagyon kevés az olyan ember, aki teljességgel a Krisztus-i úton jár, akinek ha meghallgatjuk a szavát, kétség nélkül követhetjük, mert "nincs vaj a füle mögött". De hiteltelen lenne az, akinek rovott múltja van, de rájön arra, hogy tévúton jár, rossz szokásokat követ, és meg akar javulni? - tette fel a kérdést a plébános. Szent Ágoston remek példa a cáfolatra: ha valakinek züllött és kicsapongó élete volt, akkor az Augustinus. Egy idő után ő maga is felismerte: változtatni kell. A legjobb barátja is mellé állt, így az egyik legtermékenyebb egyházi író lett Ágostonból, akinek műveiből másfél évezred után is lehet meríteni. Két mód van: vagy rejtegeti valaki a múltját, hogy példa lehessen, vagy elmondja: nézzétek emberből vagyok, vannak gyengeségeim, de nem akarok ilyen lenni. Kövessük Krisztust a változás nehézségeiben! Ne mint példaképek, hanem mint egyazon úton haladók menjünk együtt! - zárta prédikációját Zoltán atya.

Bálint Sándor néprajzkutató így ír Gyertyaszentelő ünnepéről és a gyertya szimbólumáról Ünnepi kalendárium című munkájában: a szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe. Az egyházi értelmezés szerint a viasz emlékeztet Jézus emberi természetére, a világosság pedig istenségére. Más értelmezés szerint a halandóságra, mert a gyertya magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Ismét más magyarázat szerint az égő gyertya a jócselekedetekkel ékeskedő hitet jelképezi, mert amint a gyertya láng nélkül nem világíthat, éppen úgy a hit is jócselekedetek nélkül halott. A szentelt gyertya egyike a legrégibb szentelményeknek. A Pray-kódex tanúsága szerint a magyar középkorban ezen a napon először a tüzet áldották meg, majd ennél a szentelt tűznél gyújtották meg azután a gyertyákat. Az ünnep már a magyarországi miseliturgia legősibb forrásában, a XI. századbeli Hahóti-kódexben is előfordul.

Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól az Atya, a Fiú és a Szentlélek! (a Balázs-áldás szövege) 

kép és szöveg: hg