A Magyaróvári Plébánia idén első alkalommal szervezte meg június 26-30. között nyári napközis táborát 8-12 éves gyerekeknek, melyre 18-an jelentkeztek. A programok kötődtek az idei Szent László-évhez. A tábor vezetője Mészáros Gabriella, a Hildegard Óvoda óvónője volt, segítői pedig a plébánián működő aktív fiatalok, Fülöp Tamás és Palatinus Kristóf kispapok, valamint Horváth Flóra és Kovács Gábor középiskolás diákok voltak.

A programok egy része el volt osztva az egész hétre, de voltak egyszeri vagy napi programok is. Ilyen heti elfoglaltságot jelentett egy háromdimenziós könyv elkészítése síkbábokkal, amellyel a nagy király legendáit tudták elbábozni a táborozók.

 Vendégünk volt Saller Robi bácsi kárpitos, aki bevezetett bennünket a bőrdíszművesség rejtelmeibe. Általa megismerhettük a különböző állatok bőrét, majd pedig segítségével tarisznyát, karkötőt, batyut, telefontokot és egyéb hasonló dolgokat készíthettünk. Aztán az egyik napon gyertyát is mártottunk, sőt különféle színben készítettük azokat. Nagyon sok csapatjátékot játszottunk nagy sikerélménnyel.

 A tábor lelki oldala egyrészt a plébánia barokk templomának megismerése volt. A héten minden nap a templom különböző részeivel ismerkedtünk. Első nap a szentéllyel és a szószékkel, valamint a hívők számára kissé ismeretlen sekrestyével. Kedden a templom mellékoltárai és színes üvegablakai következtek. Másnap a templom freskóival, majd végezetül a templom karzatát ismerhettük meg. Itt még az orgonaszekrény belsejét is megnézhettük. Gábor meg is szólaltatta ezt a hatalmas hangszert és közösen énekeltünk is. Hat gyermeket annyira megfogott a zene világa, hogy Szent Péter és Pál apostolok főünnepén közösen teljesítettek az esti szentmisén zenei szolgálatot.

A tábor utolsó napján vetélkedő volt, melynek első részében sorversenyek, második részében pedig a héten elhangzott információkból villámkérdések voltak. A vetélkedő után jött a hét lezárása. A gyerekek egy Irgalmas Jézus képet és egy Szent Lászlót ábrázoló képet kaptak ajándékba Gabi nénitől, valamint azt az imát amelyet a tábor első napjától kezdve minden nap a nap elején és végén elimádkoztunk, a gyerekek pedig az Ároni áldás eléneklésével és egy csokor virággal köszönték meg Gabi néni szeretetét, fáradságos munkáját, kitartását és azt, hogy egy hétig édesanyjuk helyett, édesanyjuk volt.

A tábornak oly nagy sikere volt, hogy ezt követően rendszeresen találkozunk majd a plébánián, hogy egyre jobban valóra váltsuk az imát:

Add Uram, hogy másokért élni sose legyek fáradt,

 hogy adjak, szolgáljak, vissza ne bántsak!

E szeretet megvált, e szeretet ég,

e szeretetből sohasem elég.

Add hát jó Uram, hogy meg ne álljak,

szeretetben szeretetté váljak!

Ámen.

Kovács Gábor