Lelki tréning napi 7 percben

IV. "Ki vagy a mennyekben"

2794 Ez a bibliai kifejezés nem helyet (teret) jelent, hanem létmódot; nem Isten távolságát jelenti, hanem fölségét. A mi Atyánk nem "másutt" van, hanem "túl van mindazon", amit mi az Ő szentségéről elgondolhatunk. Mivel Ő a háromszor Szent, egészen közel van az alázatos és megtört szívhez.

"Jól értjük tehát, hogy a kijelentés: Miatyánk, ki vagy a mennyekben, az igazak szívére érvényes, mint az Ő szent templomára. Ugyanígy, aki imádkozik, azt is akarja, hogy benne lakjék az, akit megszólít." [44]

"A mennyek azokat is jelenti, akik a mennyei képmást hordozzák, akikben Isten lakik és sétál." [45]

2795 A mennyek szimbóluma a szövetség misztériumára utal, melyben élünk, amikor a mi Atyánkhoz imádkozunk. Ő a mennyekben van, ez az Ő lakása, az Atya háza tehát a mi "hazánk". A szövetség földjéről a bűn kiűzött minket, [46] és az Atyához a mennybe a szív megtérése vezet vissza. [47] Krisztusban tehát az ég és a föld megbékél, [48] mert egyedül a Fiú "szállt alá a mennyekből", és Ő teszi, hogy mi Vele együtt oda fölmenjünk keresztje, föltámadása és mennybemenetele által. [49]

2796 Amikor az Egyház a "mi Atyánk, ki vagy a mennyekben" imádságot imádkozza, megvallja, hogy mi Istennek a Jézus Krisztusban már a mennyekben lévő népe vagyunk [50] "Krisztussal együtt elrejtve Istenben", [51] akik ugyanakkor "sóhajtozunk, mert szeretnénk magunkra ölteni mennyből való lakásunkat" (2Kor 5,2): [52]

"A keresztények testben vannak, de nem a test szerint élnek. A földön tartózkodnak, de hazájuk a mennyben van." [53]

Összefoglalás

2797 Az őszinte és hűséges bizalom, az alázatos és örvendező biztonság készségei illenek ahhoz, aki a "Miatyánkot" imádkozza.

2798 Istent "Atyának" szólíthatjuk, mert Isten Fia, kinek testébe a keresztséggel beépültünk, s akiben Isten fogadott gyermekei vagyunk, kinyilatkoztatta nekünk Őt.

2799 Az Úr imádsága közösségbe kapcsol az Atyával és az Ő Fiával, Jézus Krisztussal. Ez az imádság ugyanakkor önmagunkat is kinyilatkoztatja nekünk. [54]

2800 A Miatyánk imádkozásának ki kell munkálnia bennünk az akaratot, hogy hasonlók legyünk Őhozzá, s ugyanígy az alázatos és bizakodó szívet is.

2801 A "mi" Atyánkhoz imádkozva a Jézus Krisztusban megkötött új szövetséget szólítjuk, a közösséget a Szentháromsággal és az isteni szeretetet, mely az Egyház által az egész világra kiterjed.

2802 A "ki vagy a mennyekben" nem helyet jelöl, hanem Isten fölségét és jelenlétét az igazak szívében. Az ég, az Atya lakása az igazi haza, mely felé törekszünk, s melyhez már hozzátartozunk.

 

[44] Szent Ágoston: De sermone Domini in monte 2, 5, 18: CCL 35, 108--109 (PL 34, 1277).
[45] Jeruzsálemi Szent Cirill: Catecheses mystagogicae 5, 11: SC 126, 160 (PG 33, 1117).
[46] Vö. Ter 3.
[47] Vö. Jer 3,19--4,1a; Lk 15,18.21.
[48] Vö. Iz 45,8; Zsolt 85,12.
[49] Vö. Jn 12,32; 14,2--3; 16,28; 20,17; Ef 4,9--10; Zsid 1,3; 2,13.
[50] Vö. Ef 2,6.
[51] Vö. Kol 3,3.
[52] Vö. Fil 3,20; Zsid 13,14.
[53] Diognétoszhoz írt levél 5, 8--9: SC 33, 62--64 (Funk 1, 398).

[54] Vö. II. Vatikáni Zsinat: Gaudium et spes lelkipásztori konstitúció, 22.