A weboldal helyes működéséhez engedélyezze böngészőjében a javascriptet!

Olvassuk el együtt egy év alatt A Katolikus Egyház Katekizmusát (KEK)!

2020. november 14. (szombat) 7:00

www.iec2020.hu Lelki tréning napi 7 percben

KRISZTUS EMBERI AKARATA

475 Hasonlóképpen az Egyház a VI. egyetemes zsinaton megvallotta, hogy Krisztusnak két akarata és két természetes tevékenysége van, tudniillik isteni és emberi, melyek nem szembenállnak, hanem együttműködnek úgy, hogy az emberré lett Ige Atyja iránti engedelmességében emberként akarta mindazt, amit Istenként az Atyával és a Szentlélekkel közösen elhatározott a mi üdvösségünkre. [114] Az Egyház vallja, hogy "Krisztus emberi akarata ellenállás és ellenszegülés nélkül aláveti magát mindenható, isteni akaratának". [115]

KRISZTUS VALÓSÁGOS TESTE

476 Mivel az Ige testté lett és valódi emberi természetet öltött magára, Krisztus "teste konkrét emberi test volt". [116] Ezért Jézus emberi arca "megfesthető". [117] Az Egyház a VII. egyetemes zsinaton [118] törvényesnek ismerte el, hogy szentképeken megjelenítsék.

477 Az Egyház azt is kezdettől fogva elismerte, hogy Jézus testében Isten, aki "a maga világában láthatatlan, a mi világunkban láthatóvá lett". [119] Valójában Krisztus testének egyéni vonásai Isten Fiának isteni személyét fejezik ki. Ő ugyanis emberi testének vonásait annyira magáévá tette, hogy szentképen megfestetten tisztelhetők, mert a hívő, aki az ő képét tiszteli, "benne a megfestett személyt imádja". [120]

A MEGTESTESÜLT IGE SZÍVE

478 Jézus élete folyamán, haláltusájában és szenvedésében mindannyiunkat együtt és egyenként ismert és szeretett, és mindegyikünkért odaadta önmagát: Isten Fia "szeretett engem és föláldozta magát értem" (Gal 2,20). Ő mindannyiunkat emberi szívvel szeretett. Ezért Jézus szentséges Szíve, melyet bűneink sebeztek meg és üdvösségünkért szúrtak át, [121] "kiváltságos jele és szimbóluma (...) annak a szeretetnek, mellyel az isteni Megváltó az örök Atyát és minden embert szüntelenül szeret". [122]

Összefoglalás

479 Az Istentől meghatározott időben Isten egyetlen Fia, az Atya örök Igéje és lényegi képmása megtestesült: anélkül, hogy elveszítette volna isteni természetét, az emberi természetet magára vette.

480 Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos Ember isteni személyének egységében; ezért egyetlen közvetítő Isten és az emberek között.

481 Jézus Krisztusnak két, isteni és emberi természete van, melyek össze nem keveredtek, de összekapcsolódtak Isten Fiának egyetlen személyében.

482 Krisztus, mivel igaz Isten és igaz Ember, emberi értelme és akarata az Atyával és a Szentlélekkel együtt közösen birtokolt isteni értelmével és akaratával tökéletesen összhangban van, és alá vannak ezeknek vetve.

483 A megtestesülés tehát az isteni természet és az emberi természet -- az Ige egyetlen személyében megvalósult -- csodálatos egységének misztériuma.

[114] Vö. III. Konstantinápolyi Zsinat 681-ben, 18. sessio: Definitio de duabus in Christo voluntatibus et operationibus: DS 556--59.

[115] Vö. III. Konstantinápolyi Zsinat 681-ben, 18. sessio: Definitio de duabus in Christo voluntatibus et operationibus: DS 556.

[116] Vö. Lateráni Zsinat 649-ben, 4. kán. DS 504.

[117] Vö. Gal 3,1.

[118] II. Niceai Zsinat 787-ben, 7. Act.: Definito de Sacris imaginibus, DS 600--603.

[119] 2. karácsonyi prefáció: Missale Romanum, 1970, 396.

[120] II. Niceai Zsinat 787-ben, 7. Act.: Definito de Sacris imaginibus, DS 601.

[121] Vö. Jn 19,34.