Lelki tréning napi 7 percben

III. A Szentlélek a Szentírás értelmezője

109 A Szentírásban Isten emberi módon szól az emberhez. A Szentírás helyes értelmezéséhez ezért figyelnünk kell arra, hogy az emberi szerzők valójában mit szándékoztak mondani, és hogy Isten mit akart az ő szavukon keresztül számunkra kinyilatkoztatni. [80]

110 A szent szerzők szándékának megismeréséhez figyelembe kell vennünk koruk és kultúrájuk viszonyait, az adott korban általános irodalmi műfajokat és a korabeli általános gondolkodás-, beszéd- és elbeszélésformákat. "Az igazság ugyanis más és más módon nyer előadást és kifejezést a történeti, a prófétai, a költői és más műfajú szövegekben." [81]

111 Mivel azonban a Szentírás sugalmazott, van még a helyes értelmezésnek egy további, az előbbinél nem kevésbé fontos alapelve, ami nélkül az Írás holt betű maradna: "a Szentírást ugyanazzal a Szentlélekkel kell olvasni és magyarázni, akinek sugalmazására készült". [82]

A II. Vatikáni Zsinat három kritériumot jelöl meg a Szentírás -- az azt sugalmazó Szentlélek szerinti -- magyarázatához: [83]

112 1. Gondosan kell ügyelni az egész Szentírás egységére és tartalmára. Bármennyire különbözők a Szentírás könyvei, a Szentírás egységet alkot Isten tervének egysége alapján, melynek középpontja Jézus Krisztus és az Ő húsvétja után megnyitott szíve. [84]

Krisztus "szíve" [85] a Szentírást jelenti, mely föltárja Krisztus szívét. Ez a szív a szenvedés előtt zárva volt, mert az Írás homályos volt, a szenvedés után azonban a megnyílt, mert értő lelkek olvassák, akik meg tudják itélni, hogyan kell értelmezni a próféciákat." [86]

113 2. A Szentírást az "egész Egyház élő Hagyományát figyelembe véve" kell olvasni. Az egyházatyák egy mondása szerint "a Szentírás inkább az Egyház szívébe, mint pergamenra van írva". [87] Az Egyház ugyanis hagyományában Isten Szavának élő emlékezetét hordozza, és a Szentlélek adja ennek lelki értelmezését ("...a lelki értelem szerint, melyet a Szentlélek ajándékoz az Egyháznak"). [88]

114 3. Figyelemmel kell lenni a "hit analógiájára". [89] A hit analógiáján értjük a hitigazságok összefüggését egymás között és a kinyilatkoztatás egészében.

A SZENTÍRÁS TÖBBFÉLE ÉRTELME

115 Régi hagyomány szerint a Szentírásnak kettős értelme van: szó szerinti és lelki. Ez utóbbi lehet allegorikus, morális és anagogikus. E négyfajta értelem mély összhangja biztosítja az Egyházban a Szentírás élő olvasásának egész gazdagságát.

116 Szó szerinti értelem (sensus litteralis)., A Szentírás szavainak jelentése, melyet a helyes magyarázat szabályait betartó egzegézis talál meg. A Szentírás "egész értelme egyen alapszik, tudniillik a szó szerinti értelmen". [90]

117 Lelki értelem (sensus spiritualis). Az isteni terv egységének következtében nemcsak a Szentírás szövege, hanem az elmondott valóságok és események is jelek lehetnek.

1. Allegorikus értelem. Az eseményeket sokkal mélyebben megérthetjük, ha ismerjük azt a jelentést, amit Krisztusban bírnak. Így pl. a Vörös-tengeren történt átkelés Krisztus győzelmének, s így a keresztségnek jele. [91]

2. Erkölcsi értelem. A Szentírásban elbeszélt eseményeknek a helyes cselekvésre kell vezetniük. "A mi okulásunkra írták meg mindezeket" (1Kor 10,11). [92]

3. Anagogikus értelem. Hasonlóképpen a dolgokat és eseményeket örökkévalóságba mutató jelentésükben is szemlélhetjük, amennyiben örök Hazánk felé vezetnek (a görögben: anagógé) minket. Így például a földi Egyház a mennyei Jeruzsálem jele. [93]

118 Egy középkori disztichon a négy értelmet így foglalja össze:

"Littera gesta docet, quid credas allegoria, moralis quid agas, quo tendas anagogia."

`A betű a történteket, az allegória a hiendő dolgokat, az erkölcsi a teendőket, az anagógia a célokat tanítja.' [94]

119 "Az egzegétáknak tehát az a dolguk, hogy e szabályok szerint törekedjenek a Szentírás értelmének mélyebb megértésére és kifejtésére. Így mintegy az ő előkészítő munkálkodásuk alapján fog kiérlelődni az Egyház döntése. Mindez ugyanis az egzegézist illetően végső fokon az Egyház ítéletének van alávetve, mert az Egyház Isten igéje megőrzésével és magyarázásával isteni parancsot teljesít és isteni szolgálatot lát el." [95]

"Magam sem adnék semmi hitelt az Evangéliumnak, ha a Katolikus Egyház tekintélye nem késztetne rá." [96]

[80] Vö. II. Vatikáni Zsinat: Dei Verbum dogmatikus konstitúció, 12.

[81] Vö. II. Vatikáni Zsinat: Dei Verbum dogmatikus konstitúció, 12.

[82] II. Vatikáni Zsinat: Dei Verbum dogmatikus konstitúció, 12.

[83] Vö. II. Vatikáni Zsinat: Dei Verbum dogmatikus konstitúció, 12.

[84] Vö. Lk 24,25--27.44--46.

[85] Vö. Zsolt 22,15.

[86] Aquinói Szent Tamás: Expositio in Psalmos 21,11: Opera omnia 18. Párizs, 1876: 350.

[87] Vö. Poitiers-i Szent Hilarius: Liber ad Constantium Imperatorem 9: CSEL 65, 204 (PL 10, 570); Szent Jeromos: Commentarius in epistulam ad Galatas 1, 1, 11--12: PL 26, 347.

[88] Órigenész: Homiliae in Lev 5,5: SC 286, 228 (PG 12, 454)

[89] Vö. Róm 12,6.

[90] Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae I, 1, 10, ad 1.

[91] Vö. 1Kor 10,2.

[92] Vö. Zsid 3,1--4,11.

[93] Vö. Jel 21,1--22,5.

[94] Augustinus de Dacia: Rotulus pugillaris I: Angelicum, 6. (1929), 256. Kiad. A. Walz.

[95] Vö. II. Vatikáni Zsinat: Dei Verbum dogmatikus konstitúció, 12.

[96] Szent Ágoston: Contra epistulam Manichaei quam vocant fundamenti 5,6: CSEL 25, 197 (PL 42, 176).